Amennyiben valaki a házát szeretné energiatudatosan felújítani, nincs nehéz dolga (feltéve, hogy pénze van rá). Lakás esetében jóval összetettebb a helyzet, hacsak a teljes házat nem újíttatja fel a lakóközösség. Így sem lehetetlen, hogy az adott lakás tulajdonosa, vagy bérlője lépjen.
Mérjük fel a lehetőségeinket
Aki társasházban lakik, és valaha volt már lakógyűlésen, annak talán nem kell elmagyarázni, hogy egy ház külső, korszerű felújításának – hőszigetelésének, közös fűtésfelújításának – megvalósítása az anyagi javak előteremtésén túl is embert próbáló feladat.
Annak ellenére, hogy a lakók közös cselekvése – mint minden kooperációs stratégia – hosszú távon a közösség hasznára válna, a felújítás legtöbbször nem történik meg, és az egyes lakások felújításának feladata elszigetelten, az egyes tulajdonosokra marad. Szükségtelen elmondani, hogy drágábban, mintha az egész épületet együtt kezelték volna.
Mégis mit tehetünk ilyenkor? Először is vizsgáljuk meg lakásunk hőmérlegét! Vegyük számba mindazt a tényezőt, ami hőveszteséget okoz és próbáljuk meg ezek mértékét csökkenteni:
1.a. külső szerkezeteken keresztül távozó hő (transzmissziós hőveszteség) – csökkenthető külső (vagy belső) hőszigeteléssel.
1.b. szellőzési hőveszteség – a túlzott mértékű infiltráció a hézagok tömítésével csökkenthető, további csökkentés a lakást használók számának megtartása mellett azonban csak hővisszanyerős szellőztetés beépítésével lehetséges, a friss levegőre ugyanis élettani okok miatt mindenképpen szükségünk van.
1.c. hőhidak miatti hőveszteségek, a csatlakozó szerkezetek mentén kialakuló többdimenziós hőáramok.
Melyek azok a tényezők, melyek belső hőt termelnek? Ezek csökkentése értelemszerűen nyáron indokolt, míg télen pozitívan hatnak lakásunk energiamérlegére:
2.a. belső hőterhelés: háztartási gépek, sütés-főzés, a lakást használó emberek által termelt hő, valamint a világítás hőszennyezése.
2.b. sugárzásos hőnyereség: ha besüt a nap, akkor az üvegházhatás felmelegíti a belső terünket.
2.c. Az épületgépészeti rendszerek fűtő/hűtő teljesítménye, valamint a melegvíz előállításához szükséges energia. Új ház tervezésénél értelemszerűen ennek értéke az, melyet a legalacsonyabbra kívánunk szorítani, és ennek értéke az, mely egy esetleges felújítás során befolyásolható.
A fenti lista – azon túl, hogy jól összegzi egy lakóegység hőhatásait, szerkezetet ad az alábbi felsorolásnak, mely egy lakás felújításának egyes lehetséges módszereit tartalmazza. Az egyes megoldások energiamérleggel való kapcsolatát a cím után zárójelek közé tett szám-betű páros érzékelteti, mely megegyezik a fentiekkel.
Nyílászárócsere (1.a., 1.b.)
Rutinjellegű műtéti beavatkozás, melyet egyes mesterek lakás méretben akár 8 órás időgaranciával is vállalni tudnak. A régi rossz nyílászárók a kapcsolt gerébtokostól az egyesített szárnyún át a korai, rosszul teljesítő, duplaüveges faablakokon át széles spektrumon megtalálhatóak a palettán.
A legtöbb hibája, hogy a fa öregedése során vetemedik, az ujjnyi méretű hézagokon süvít át az északi szél. Új nyílászáró választásánál ökölszabály lehet, hogy az U*A/ár arány a lehető legnagyobb legyen. (U a teljes nyílászáró hőátbocsátási tényezője, A a nyílászáró teljes felülete.) Viszonylag jó állapotú történeti ablakok esetén sokszor jobb megoldás a felújítás a cserénél – ez műemlékházakban akár előírás is lehet.
Belső oldali hőszigetelés falon vagy födémen (1.a.)
Bár minden szakértő óva intene attól, hogy hőszigetelést belső oldalon helyezzünk el, néha mégis szükséges. Pl. műemléki épületek esetében alig van más megoldás. A félelemnek több oka van: egyrészt a belső oldali hőszigeteléssel ellátott falszakasz nem vesz részt aktívan a nyári kánikulában hőtároló tömegként.
Másrészt a belső oldali hőszigeteléssel ellátott szerkezetben könnyen lecsapódhat a pára. Ez ellen a rétegrend épületfizikailag helyes kialakításával kell védekezni! Harmadrészt a hőszigetelés a belső, értékes térből vesz el helyet, holott az építési törvény lehetőséget ad arra, hogy az építési tevékenység megkezdésének bejelentésével (nem kell engedélyezési eljárás) a legtöbb épületet külső hőszigeteléssel lássanak el.
A felújítás szokásos (gipszkartonfalba rakott szálas hőszigetelőanyag plusz belső oldali párazáró fólia) megoldásán túl létezik olyan is, amely nedvesedő falfelületeken is alkalmazható, ezért pl. pincehelyiségek felújításánál is jól működik. Ilyen például a szilikátbázisú hőszigetelés (pl. a Knauf Masterclima vagy újabb nevén Promatect-MC)
Lodzsia beüvegezése (1.a., 1.b., 2.b..)
Egy télikert építése komplex módon befolyásolja a lakásunk energiamérlegét: az üvegezés hatására a külső levegő az újonnan keletkező puffertérben előmelegedik, és nem közvetlenül a hideg levegő jut a beltérbe, azaz csökken a szellőzési hőigény. A puffertér csökkenti a fűtött térrel határos szerkezeten keresztül távozó hőt.
A télikert tehát növeli a sugárzásos hőnyereséget és ezzel közvetve csökkenti a fűtési hőigényt. Ne feledjük, hogy a beüvegezés engedélyköteles átalakítás. Érdemes előre tájékozódni a főépítésznél vagy a helyi építési előadónál, hogy mik az esélyeink. Budapest bizonyos kerületeiben például nem szeretik, ha egy 50 évnél idősebb ház „patináját” ilyen módon megváltoztatjuk.
Nyári hővédelem: árnyékolószerkezet (2.b.)
Bármit is választunk, ha lehet, akkor legyen külső az árnyékolás: pergola, roló, redőny, zsalúzia.
Hővisszanyerős szellőzés beépítése (1.b.)
Magyarországon nem túl gyakori módszer, mert drága, de forgalmas helyeken (bolt, étterem stb.) könnyen bizonyíthatóan gazdaságos megoldás. (link a Hővisszanyerős cikkre)
Fűtéskorszerűsítés (szabályozott fűtési rendszer) és használati melegvíz ellátás korszerűsítése (2.c.)
Ugyancsak gyakori megoldás: hazánk lakásállományának túlnyomó többségében elavult a fűtési rendszer. Héra, parapetkonvektor, olajkályha stb. Szerencsére sok helyen gondoskodtak a kiegészítő fűtésről, ezért a fűrészporos tapéta alól csak elő kell kotorni valahonnan a hajdani kémény betorkolló-csonkját és ki kell béleltetni, hogy egy modern kondenzációs falikazánt el tudjunk helyezni.
A turbós kazánok homlokzati kivezetése már nem engedélyköteles, az elhelyezés szabályai viszont rendkívül szigorúak. A felújítás viszont a fűtési rendszer hatásfokának megkétszereződésével is járhat.
A felújítás megkezdése előtt érdemes tájékozódni, hogy jogosultak vagyunk-e valamilyen támogatásra. A forrás előteremtésére a különböző zöld hitel termékek is jó megoldást jelenthetnek.
forrás: www.lakjonjol.hu
A potenciális pályázók ezen a folyamatosan bővülő oldalon, olyan információkat találnak a Lakossági energiahatékonysági pályázatokkal kapcsolatosan, amely információk elősegítik a lakosság önálló pályázását!
